2012. június 1., péntek

2.fejezet - Indulhatunk már?

Ez a 3 nap hihetetlenül unalmas volt, és nagyon lassan telt el.Viszont a napok teltek és végre eljött a várva várt nap.Reggel 7 órakor úgy kipattantam az ágyamból mikor az ébresztőm megszólalt...mint egy gumilabda.Nagy sebességgel pásztáztam le a lépcsőn.A konyha felé vettem az irányt.Gyors reggeli, csak egy pirítost ettem, és azután futottam fel az emeletre.Aztán gyors léptekkel a fürdőszobába indultam.Gyorsan megfürödtem,fogatmostam.Utánna a hajamat copfba kötöttem és felöltöztem.Ruhának egy narancssárga pólót, egy kockás lovaglónadrágot és egy szürke lovaglózoknit választottam.És anyu már kiabált is: "Amy gyere indulnunk kell".Akkora boldogság és izgatottság töltött el mint még soha.Aztán máris nagy léptekkel mentem a lépcső felé.És már rohantam le a földszintre szédítő nagy sebességgel...meg is lett a balset.A lépcső 4. fokáról akkorát bukfenceztem, hogy állítom majdnem betört a fejem.Jót röhögtem azon, hogy milyen szerencsétlen vagyok.Viszont eszembe jutott, hogy keszülni kéne ugyhogy felálltam és felvettem a lovaglócipőm és indultam az ajtó felé.Apa épp dudált, hogy induljak már.Kulcsra zártam az ajtót aztán már be is ugrottam a kocsiba.Végre elindultunk! Az út 2 és fél órás volt, egész gyorsan letelt.Az út végére egy picit elfáradtam ezért elaludtam ugyhogy arra keltem, hogy apa ébreszget ezzel a mondattal: "Amy megérkezdtünk". Kiugrottam gyorsan a kocsiból és mikor szét néztem tátva maradt a szám.Gyönyörű lovarda volt! Miközben bámultam az istálókat egy magas ember jött felém. Elösször mi köszöntünk aztán ő.Végül oda jött és megint köszönt.
-Szia! te biztosan táborozni jöttél, igaz?
-Szia! igen táborozni jöttem - feleltem mosolyogva.
-Egyébként had mutatkozzak be. Jason Morall vagyok! - mutatkozott be, és kezet fogott velem.
-Én pedig Amy Raven vagyok! - mutatkoztam be én is.
-Nagyon örülök - mondta  Jason.
Én csak egy mosollyal válaszoltam.
-Öö...bocsi Amy, de nekem most mennem kell remélem majd még találkozunk - mondta zavarodottan.
-Rendben, remélem én is. Szia!
Aztán elment.
Míg beszélgettem Jasonnel addig apu kipakolt nekem a kocsiból.Aztán megkerestük a lovardavezetőt, kifizettük a tábort és elkértük a szobám kulcsát.Ezután bevittük a cuccaimat a szobámba.Vissza kísértem a családomat az autóhoz és miután elköszöntem tőlük ők indultak is haza.Mikor vissza értem a szobámba lusta voltam kipakolni ezért úgy gondoltam mivel úgyis kiváncsi vagyok itt mindenre már első nap fel is fedezem így hát hagytam a csomagjaim és elmentem szétnézni.

Elindultam, a lovarda gyönyörű volt, tele gyönyörű lovakkal.Aztán mentem még hátrébb és már az istálók legvégén jártam és egy ló kétségbe esett nyerítését hallottam.Ezért elindultam a hang felé és mit láttak szemeim....egy embert aki veri a lovát.Nagyon megilyedtem ezért elkiáltottam magam.A fickó észre vett és egy botot fogott a kezében aztán felém indult kevésbé jóhangulattal.

                                                                                                                                               
                                  .....

2 megjegyzés: