5.fejezet - újra eggyütt.

Elsem hiszem újra Twister nyergében ülök. Körülbelül egy éve nem ültem rajta, és ma végre megint lovagolhatok Twisteren. Mikor elkeztünk ügetni nem csalódtam, mert ugyan olyan volt, a vágtája sem változott. Remélem az ugrást sem felejtette el, és olyan jó lesz mitn régen. Josh és Jason az első ugrást rakta nekünk ami egy nagyobb x volt. Mint régen az ugrást mindig betopogta magának, nagyon örültem neki, hogy ugyan ilyen jó fejű maradt mint amilyen volt. Aztán jöttek a meredekek, majd az oxerek és utánna egy kissebb pályát mentünk. Annyira élveztem. Hihetetlenül jól ment és egyszer sem verte le, nagyon büszke voltam rá. Mikor végeztem nagyon megdícsértem és a boldogságtól pedig majdnem elszálltam a lóról.
                                                                          .......
Betettem a boxba Twistert. Mikor kijöttem Josh nagyon megdícsért engem.
- Nagyon szépen ment veled Amy! - jelentette ki.
- Köszönöm szépen Josh - feleltem mosolyogva.
- Tudod jövő héten lesz egy verseny nálunk, ha szeretnél indulhatsz vele és természetesen Kalifával is. -mondta mosolyogva
- Úristen persze, hogy szeretnék - jelentettem ki boldogan.
Ezután elment és én is kifelé mentem az istálóból mikor nyerítés csapta meg a fülemet Kalifa boxából. Eszembe jutott, hogy ma még nem látogattam meg. Ugyhogy gyorsan oda futottam hozzá. Bementem a boxába és bocsánatot kértem tőle, meg egy puszit adtam neki. Még gyors adtam neki egykis zabot ebédre aztán már én is éhes lettem. Mikor megint kifelé igyekeztem az istálból Sam,Sarah,Jane jöttek felém.
- Szia Amy! - köszöntek  mindhárman egyszerre.
- Sziasztok! - kösztöntem én is.
- Éppen téged kerestünk, nem akarsz velünk jönni ebédelni? - kérdezte Jane.
- De, szivesen megyek. - feleltem
- Rendben akkor induljunk - inditált minket Sarah.
Tehát elindultunk ebédelni. A kaja szörnyű volt mint mindig, de valahogyan magamba eröltettem. Mitután végeztünk vissza mentünk a lovardába. Egy picit oldalra pillantottam és vissza aztán gyorsan oldalra kaptam a fejem megint, és láttam. hogy valakinek edzése van. Mivel nem volt semmi dolgunk ezért oda sétáltunk a pályához nézni a lovaglást. Ott voltunk és a három lány amint meglátta, hogy ki lovagol egyből vissza akart fordulni.
- Ő a lovarda gazdag és hisztis dívája. - mondta Sarah felgmán.
- Én kiváncsi vagyok rá, nézzük meg. - kérleltem őket.
Bele eggyeztek, de csak most az egyszer. A csaj nem lovagolt szépen és látszott, hogy nagyra van magával. Viszont a ló nem neki való volt, mert egy nehéz lovaglású ló volt, főleg mikor ugrottak. Mivel meguntuk ezért elmentünk a lovakhoz és a lányok mondtam pár szót a csajról. A neve Sandy Randsford és ez a tizedik lova. Az apja jobbnál jobb lovakat akar neki amivel sikeres lehet. Igazából Sandy is nagy pályákat akar menni. Kicsit fura volt nekem, mert nehezen lovagolja el ezeket a lovakat, de igazából nekem mindegy. Én magammal és Kalifával foglalkoztam, mert ma ugrunk, nagyon kiváncsi vagyok már.
                                                                             ..........
Újra Kalifa hátán. Nagyon örültem, de izgatott is voltam. Elkeztünk bemelegíteni közben észre vettem, hogy Kalifa milyen laza és, hogy mennyire támaszkodik, örültem neki. Könnyebb lesz vele ugrani is - mondta Josh.
A bemelegítés után én mentem elösször rá az akadályra. Mivel Kalifa fiatal volt kicsit segíteni kellett neki. Az oxerekre nagyon jókat ugrott és a lábait is rendesen emelgette. Miközben a soromra vártam a kerítésnél Sandyt láttam meg. A nézése szószerint szúrt, ha ölni lehetett volna vele akkor én már nem élnék. A legvégéig ott maradt és ahányszor oda néztem mindig rajtam volt a szeme és mindig ugyan az a nézés, már félelmetes volt. Mikor vissza vezettük a lovakat ő elfutott, beléptünk az istálóban és ő jött velem szembe. És amikor elment mellettem nekem jött. Nem tudom, hogy miért, de valamiért nem szeretett engem amit nagyon nem is értettem.