2012. május 29., kedd

1.fejezet - Végre vége..

Már nagyon elegem van....2 órája itt ültem ezen az extra unalmas évzárón. Sosem értettem, hogy hogyan tudnak ennyit beszélni egy egész tanévről mikor az egész csak arról szólt, hogy tanultunk és dolgozatot írtunk. Na mindegy most már végre nyári szünet, ezt a nyaramat vártam a legjobban.! 4 hetes lovastábor, ennél jobb már nem is lehetne. 4 hétig csak a lovakkal kint a szabadba a friss levegőn, erre vágytam mindig. Kiváncsi leszek az új barátokra, az edzőkre, a túrákra, a lovaglásokra, de leginkább a lovakra. Sokat agyaltam ezen évzárón szinte odase figyeltem már. Mire észhez kaptam már az emberek feláltak a helyükről. Már majdnem kiugrottam a bőrömből mikor már teljesen megjött az eszem, hogy vége! Végre vége! Itt a nyári szünet és 3 nap mulva már indulok is a táborba. Rohantam ki az iskolából a bizonyítvánnyal a kezemben. Elköszöntem az osztálytársaimtól,barátnőimtől,barátaimtól. Azután sietős léptekkel mentem is a kocsihoz ahol már anyu várt. Beszálltam és már egyből a bizonyítványomat lapozgatta. Örült a bizonyítványnak, egész jó lett. De már nyavajogtam, hogy induljunk haza. Végre elindultunk és elhagytuk az iskolát. 10 perc és már otthon is voltunk. Apunak és a testvéreimnek is az első az volt, hogy a bizonyítványomat végig lapozza. Persze én ugyan ezt csináltam csak éppen nővéremével és a bátyáméval. Miközben nagyban nézegettem őket anyu rohant felém elképesztő nagy sebeséggel a telefonnal a kezébe. Mikor át vettem a telefont suttogta, hogy a táborból keresnek. Miután letettem egyből elhangzott a kérdés "miért hivtak?"-kérdezte anyu. Látszott az arcán az izgalom és a kiváncsiság.
Azt kérdezték, hogy viszek-e lovat vagy sem.- válaszoltam kicsit szomorúan.
Mivel nekem nem volt lovam. Mindig is szerettem volna egy saját lovat (még mindig szeretnék).
A szüleim nem rajongtak sosem ezért az ötletemért. A lényeg, hogy lovagolhatok.
Aztán megint eszembe jutott, hogy csak 3 nap.....és még izgatottabb lettem.

4 megjegyzés: